Még karácsonykor olvastam a könyvet, hát elég régen volt, de nem igazán éreztem hangulatot az értékelés írásához. Nehéz lesz most bepótolnom a lemaradást, de igyekszem. :)
Akkor kezdjük az elejéről. Nagyon jó volt Szépújhelyről tényleg bőven, részletesen olvasni, nagyon érdekes világ az egész, de nekem nem tetszik. Erről kicsit később. Tetszett, hogy viszonylag hamar előkerült az a bizonyos első részben írt levél az igazsággal, és, hogy Tally hitt is benne. A Pengék csapatát imádtam, annyira mások voltak, nekik sikerült az egyforma eberek közül is kitűnniük, legbelül önmaguk maradniuk.
Végig izgalmas volt a történet, kíváncsian olvastam végig, hogy Zane és Tally hogyan próbál újra ép lenni. Shay módszere nagyon nem jött be. :D A történetről még annyit, hogy a szökés is nagyon jól volt megírva és ötletes is volt, előtte Zane ostoba tervén nevetnem kellett. A legeslegvége pedig egyszerűen hihetetlen, felfoghatatlan... Még mindig az jár a fejemben, hogy miért kell ezt csinálni szegény ártatlan olvasókkal??
A szereplők közül Zane-t fogadtam el a legnehezebben, mert folyton azt kérdezgettem, mi lesz Daviddel, és ezt azóta is kíváncsian várom, remélem megbocsájt Tallynak. De a végére megbarátkoztam vele, az pedig egy igazán jó volt benne, hogy elsőzör hiába szált inába a bátorsága Füstöst illetően, végül mégis el akart menni, igazán, és ez sikerült is neki, de sajnos a Különlegesek -Dr. Cable-t nagyon nem bírom még most sem! - ezt elcseszték.
Tally nem sokban változott, én ugyanúgy szeretem őt, ahogy a Csúfokban, a hibái ellenére is, és figyelemre méltó az akaratereje, ha képes volt magát kigyógyítania a szépagyúságból.
Shay okozta a könyvtörténelem egyik legnagyobb csalódását számomra. Megsértődik Tally-re, mert nem vele osztotta meg a gyógyszert, megpróbálja megkeresni a saját módszerét a gyógyulásra, és képes Különlegesnek állni, holott megvetette őket.
A végére pedig ígértem egy véleményt a mű disztópikus világáról. Szépújhely esetében nem értem miért jó állandóan bulizni, részegnek lenni, célok nélkül tengődni nap, mint nap. Én már beleőrültem volna jó, tudom ott van a defekt, de akkor is.És az sem a szívem csücske, hogy úgy nevelik fel ezeket a gyerekeket, hogy mindenki csúnya, az egyediség nem jó dolog, rondán születünk, muszáj szépnek, egyformának lennünk. Nem szeretném, ha ennek a remek regénynek a világa valóra válna.
Adatok a könyvről:
Szerző: Scott Westerfeld
Cím: Szépek (Pretties)
Oldalak száma: 324 oldal
Megjelenés: 2009.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése