Mikor megláttam, hogy az Anna és a francia csóknak létezik második, sőt harmadik része is, nem
igazán értettem miért volt ezekre szükség, hiszen egy teljesen lezárt történetet olvastam. A kíváncsiságom erős volt, így elolvastam a Lola és a szomszéd srácot, és rájöttem, hogy igazából csak névleges sorozatról van szó. Szerencsére.
Kicsit aggódtam az olvasás előtt, hogy majd az írónő beleerőlteti Annát és St. Clairt a történetbe, annak ellenére, hogy már nem ők a főszereplők. Ismét pozitívan csalódhattam, hiszen bár jelen voltak, mégsem túlságosan sokszor. Ha nem említették volna, hogy Párizsban tanultak, nem lehetett volna tudni, hogy ők az előző könyv szereplői, más név alatt, mások is lehettek volna.
A cselekménytől nem vártam túl sok fordulatot, izgalmat, hiszen nem is erről szól. Ha valaki elkezdi olvasni ezt, vagy akár az előző részt, ne akarjon izgalmakat, ennek a regénynek pont az a lényege, hogy nem kell rajta gondolkodni. Egy egyszerű, aranyos, romantikus, ifjúsági történetet kapunk, és néha csak erre van szükség.
Mostanában egyre kevesebb igazán egyedi szereplőről olvasni, így kifejezetten értékeltem Lola karakterét. Mégis ki lenne képes minden nap más és más színes parókát a fejére húzni? Ki lenne képes ilyen stílust kialakítani? Ugyanakkor kicsit el is gondolkodtató, hogy vajon Lola miért csak így érzi jól magát. Miért csak jelmezekben, parókákban, egyebekben. Azonban a történet alatt inkább csak annyi jön le, hogy ő szimplán ezt szereti, én meg ezért szeretem őt.
"Tudom, hogy nem vagy tökéletes. De az embert éppen a tökéletlenségei teszik valaki más szemében tökéletessé."
És akkor Cricketről. Először is milyen hülye név az, hogy Cricket? De tényleg. Ha meglátom folyamatosan a krikett ütő lebeg a szemem előtt, ami azért elég lehangoló. Na de mint karaktert imádtam, és újfent nem tudom megmondani miért is pontosan. Aranyos volt nagyon, egy újabb könyves álompasi, akinek kivételesen nincs természetfeletti képessége.
Utolsó sorban ki szeretném emelni Lola apjait. Végre egy olyan szülőpárosról olvashatunk, akik nem hétköznapiak. Az írónő elfogadóbbá tesz minket azáltal, hogy Lolának nem csak egy, hanem két apja is van, még ha csak az egyik is vér szerinti. Egy újabb szokatlan dolog a könyvből.
Tehát, ha egy pörgős, izgalmas sztorira vágytok ne ezt olvassátok, De ha csak kikapcsolódni akartok, könnyed romantikára vágytok mindenképp vágjatok neki! :)
Szerző: Stephanie Perkins
Cím: Lola és a szomszéd srác (Lola and the Boy Next Door)
Oldalak száma: 334
Megjelenés: 2014 (2011)
Kiadó: Könyvmolyképző
Borító: Tetszik:)
Kedvenc karakter: Cricket és Lola
Legkevésbé kedvelt karakter: Max, Lola volt barátja
Ami tetszett: A történet, és igazából minden
Ami nem tetszett: -
Kedvenc idézet: http://moly.hu/idezetek/371915
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése